Oldal kiválasztása

Nyári Napközis Erzsébet Tábor

/július 6 – 10./

Táborunk célja alapvetően a szülők megsegítése volt, hogy gyermekeik napközbeni elhelyezése biztosított legyen. Lakóhelyünk fekvése, múltja pedig biztosította a gazdag tábori programot egy húsz fős gyerekseregnek.
Az első nap az ismerkedéssel telt, és délelőtt került levetítésre az ajánlott virológiai kisfilm. Megbeszéltük a látottakat. Egyéni élménybeszámolókat hallgattunk meg a gyerekektől, hogy ők mit tudnak a koronavírus járványról, szüleiktől, a médiából mit hallottak. Rávilágítottunk arra, hogy miért fontos a rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés, a szájmaszk, a távolságtartás. Bemutattuk, hogy milyen egy alapos kézmosás, erről a plakátot folyamatosan meg is tekinthették.
A termekben egyszerre tíz főnél több gyermek nem tartózkodott bent. A tantermi tevékenységeinket forgószínpad szerűen oldottuk meg. Folyamatosan nyitva voltak az ablakok, a szellőztetés miatt. A mosdó mellett, és az ebédlőnél, fertőtlenítő pontokat alakítottunk ki.  Amikor nem voltunk a táborhelyünkön, akkor a kézmosás után, a fertőtlenítő spray-vel fújtuk a gyerekek kezét.
Délután iskolánk pszichológusa: Biricz Márta vezetésével játszottunk, ismerkedtünk.  A gyerekek csapatnevet választottak:”Széchenyis kalandorok. Több csapatépítő programon vettünk részt:
„Ki fog bemutatkozni?” – „Mi a közös bennünk?” – Alagút vetélkedő, – Cipőtorony építés, – Csapatok kabalája, csatakiáltása – Dinnyeevő verseny, – Vizi staféta.

Minden játék nagyon élvezetes, felszabadult perceket jelentett.
Közben a gyerekek megismerkedhettek a profi fotózás rejtelmeivel is.

Második napon művészeti nevelést a Szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeumi látogatással, kézműves foglalkozásokkal fejlesztettük. A papírzacskó huszárt egyénileg díszítették. Délután pedig környezetszépítés keretében virágokat ültettünk az iskola udvarán.

A hét közepén reggel elindultunk Lajosmizsére a MAGÁN ZOO-ba, az állat- és szabadidőparkba. A gyerekek nagyon élvezték, hogy az állatok a nagy, füves, bozótos területen éltek. Látszott, hogy jól érzik magukat. A napsütésben a szokásaiknak megfelelően: aludtak, heverésztek, ettek. Olyannyira éreztük jól magunkat mi is, hogy az ebédet is ott rendeltük meg. Délután pedig a kulturális örökségek között sétálva visszarepültünk az időben a szabadszállási Tájházban. A 200 éves parasztház eredeti berendezése, használati tárgyai, a tájra jellemző növények, melléképületek hosszas nézelődésre késztették a gyerekeket.

A negyedik napon ellátogattunk a dömsödi Szőgyényi Emlékházba, ahol az volt a megkapó, hogy minden kiállított tárgy, eszköz, a mi kis falunkból származik. A lelkes gyűjtő (Jancsó Attila) páratlan tudása mellé a nagyfokú vendégszeretete a gyerekek érdeklődését fenntartotta. Étvágyukat helyben sült krumplis pogácsával csillapította, mellé pedig finom bodzaszörpöt ittunk. Délutáni programként mézeskalács sütés, díszítés következett. A gyerekek szaggatták, magvakkal díszítették, majd megsütötték. Ettek bőven, de a legszebbeket, saját készítésű papírtálcán hazavihették.

Péntek délelőtt a dömsödi Petrovics ház udvarán kenyérlángost sütöttünk. A tészta kiszaggatásánál is segédkezhetettek, aki nem a szabadtéri játékokkal, vagy a csuhéj báb készítéssel foglalkozott.  Tejfölösen, vagy szilvalekvárral megkenve ettük, ahogyan elődeink. A hagyományápolás több alkalommal is megvalósult (régi ételek készítése, kemence befűtése, kertészkedés az iskola udvarán).
Minden nap a tábori naplóban készültek a rajzok, leírások az aznapi programokról, amit péntek délután megnéztünk, és jutalmaztunk. Majd a „Széchenyis kalandorok”-ról készült filmet közösen néztük meg.

Az önismeret,- és közösségfejlesztő játékok amellett hogy oldották a feszültséget, nagyon jó lehetőséget biztosítottak önmaguk, és mások megismerésére.
A kirándulás egy adott közösség életében mindig egy neuralgikus pont lehet. Hogyan viselkedik egy adott társaság idegen helyen: mindenhonnan magatartási problémák nélkül, nyitottan, jól nevelten távozott a mi kis csoportunk.
Egy jól megszervezett tábor rengeteg élményt nyújt a gyerekeknek anélkül, hogy ráfókuszálnának. Csak élvezik az adott pillanatokat.
Ezúton szeretnénk megköszönni Mindenkinek, aki a tábor szervezésében, lebonyolításában segítségünkre volt.

 

Balázs Lajosné                                                              Budainé Doroszlay Judit